Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2019.08.26

Református templom

A falu első templomával együtt a Hernád melletti ó-faluban volt található. Az első templomújításra utaló irat 1724. május 9k.jpg-i keltezésű, amelyben Kaminyiczki György tállyai kőművest bízzák meg az felújítással, egy év határidővel . Fizetségül 68 magyar forintot kapott, a munkások ellátásáról pedig a falu népének kellet gondoskodnia: reggeli, ebéd, vacsora, 1 hordó bor, 2 hordó lőre, reggelenként 1-1 stampedli pálinka.

1772-ben a templom leégett, sőt még a harangja is elolvadt. 1772. október 23-án hiába kérte a falu lakossága Zemplén megyei közgyűlés segítségét az újjáépítéshez-mely levélre még választ sem kaptak- így 1773. május 12-én újra megismétlik kérésüket, hiszen ekkorra már összeomlóban van. 1775-ben renoválták és megerősítették négy kőlábbal. Érdekesége az 1700-as éveknek, hogy az egyház és a község vezetői együtt irányították a helységet. Az egyházi igazgatás csak 1736-tól vette kezdetét. 1797. január 24-én, a Visnyón tartott egyházi tanácskozás után a községi egyház anyaegyház lett. 1793-ban tűzvész pusztítja el a templom harangját, amit Eperjesről pótolnak. Itt egy már készen levő harangot választottak, ami azonban katolikus megrendelésre készült, így a Szűz Mária domborművet még a helyszínen le is reszeltették. A fennmaradt anyakönyveket 1753-tól vezetik.

A mai templom 1807-ben épült, amikor is a Hernádhoz közeli régi templom megrongálódott, maradványait lebontották és mai helyén építették újjá. Az építkezés fő támogatói Vay József és neje Mocsári Erzsébet, Simon János kurátor, Juhász Pál főbíró, Zsebesi István törvénybíró voltak.

A kő templom 19 méter hosszú, 7,6 méter széles, bel mérete 7,6 méter volt.  Ablakai közül egy keletre, három délre, egy nyugatra nézett. Bejárata keleti tájolású volt, belső terében két karzat volt elhelyezve a keleti és nyugati végeken. Ezt a formáját a mai napig megőrizte. A templom elkészültéig a földrengések által megrongált roskadozó parókia kerítés nélküli udvarán, a régi templomból való padokon az ég alatt tartották az istentiszteleteket. 1872-73-ban emelték a keleti homlokzat elé a 20 méter magas kőtornyot.

1889. augusztus 20-án a községben hatalmas tűz tombolt, melynek a templom is áldozatul esett, amit azonban nagy összefogással 1890-re újjáépítettek. A tűzben az 1793-ban vásárolt harang is leesett s megrepedt. Ezt a lakosság a Sopronban működő Seltenhofer Frigyessel pótoltatta.

A harangon a következő felirat volt olvasható: „A kis dobszai ev. ref. egyház öntette a maga költségén 1889 Futó János lelkész és Zsebesi István gondnoksága idejében”. „Öntötte Seltenhofer Frigyes fiai cs. és kir. udvari harangöntődéje”. Súlya mintegy 120 kg, ára pedig 192 forint volt. Lehetséges, hogy hamarosan megrepedt, de valószínűbb, hogy az első világháború során elrekvirálták.

1891-ben a falu középső része újra a tűz martalékává vált. A közelgő Mileniumi Emlékévre azonban közadakozásból, és összefogással a földig leégett templomot, iskolát és ezek melléképületeit újra felépítette a szorgos lakosság. 1902-ben a temesvári Novotny Antal gyártott a falunak áttört palástú, 73,2 cm átmérőjű harangot.149 Oldalán ez állt: „ISTEN DICSÉRETÉT ZENGEM. AZ 1902. ÉVBEN ÖNTET-TEK ENGEM A KIS-DOBSZAI ÉNEKKAR TAGJAI KÖZÖS KERESETÜKBŐL ÉS PÉNZ-ÁLDOZATUKBÓL … (nevek)”. Csepelen 1927-ben öntöttett az egyház egy 62,5 cm átmérőjű harangot. Feliratai a következők voltak: „AZ ÚRNAK 1927. ESZTENDEJÉBEN ÖNTETTÉK AZ ALSÓDOBSZAI REF. ÉNEKKAR … (nevek)”; „AZ ÚRNAK JÓVOLTÁT MINDENKOR HIRDETEM.” 

1943. október 10-én került sor a hívek adományából készült orgona átadására, melyet már ezt megelőzően két évvel megrendeltek 4000 pengő értékben. Azonban a háborús nehézségek miatt, csak ekkorra készült el. A művészi kivitelű orgonát Gerstenengst József orgonaépítő készítette. Kisebb kihagyásokkal mind a mai napig ezen hangszer kíséri az istentiszteleten elhangzott zsoltárokat.

1948-ban a templomot „a községi kommunista párt (MDP) kezdeményezésére” felújították, a munkálatokat augusztus 20-ra fejezték be. A renoválást a Diós-győri Gyár munkásemberei, Herczeg József gyárigazgató vezetésével végezték. A dobszai lakosság a meszet és homokot biztosította. 1982 október 31-re a reformáció ünnepére a templom újabb felújításon esett át.

2007-ben, a templom építésének 200 éves évfordulójára e történelmi épület kívül-belül teljesen megújult, ezzel a falu és a környék igazi ékszerdobozává vált.